Elhangzott 2012. december 9-én
„Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.” Lk 15,20
A mai példázat az elveszett, de megtalált életről szól. A fejezet másik két példázata is elveszett dolgokról szól – az elveszett juhról és az elveszett drachmáról, de ezek kicsit eltérnek a tékozló fiú példázatától. A különbség abban van, hogy a másik két példázatban leírt elveszett dolgok öntudatlanul, nem saját hibájukból vesztek el. Az elveszett juh esetleg magától kóborolt el, de az sem tudatos. Ennek a veszélye sajnos az embert is fenyegeti. Az élet zajában, forgatagában elsodródik Isten közeléből. Valamennyiünk életében vannak, lehetnek ilyen periódusok.