Skip to Content

Történelmi áttekintés

„A mai Csehország területén élő magyarok valójában Cseh-, Morvaország és Szilézia nem eredeti lakosai. A magyar nemzeti kisebbség cseh területen a történelmi fejlődés eredményeként jött létre a volt Csehszlovákia két önálló államra, Csehországra és Szlovákiára való felosztásával.”

A múltat – konkrétan a türelmi rendelet (1781. október 13.) utáni időszakot – tekintve azonban mégis található példa magyarok Csehországban történő letelepedésére. Ez pedig szorosan összefügg a kálvinizmus terjedésével. A 18. század fordulóján ugyanis, a cseh testvéregyház megsegítésére magyar lelkészek érkeztek Csehországba – név szerint Végh János, Tardy Mózes és Molnár Eduárd. A cseh és morva énekes- és imakönyvekben a mai napig megtalálható munkásságuk eredménye, amely a cseh protestantizmus újjászületésének is alapjául szolgált.

Magyar lelkipásztorok sírjai a libiši templomkertben

„Az utolsó népszámlálás eredményei szerint, amely 2001-ben történt, Csehországban a magyar nemzetiséghez 14.672 személy jelentkezett, amely 26%-os csökkenést jelentett az 1991-es eredményekkel szemben. Ez a csökkenés érezhető volt a többi kisebbségnél is. Ennek egyik okaként szerepel többek között az a tény is, hogy ez az adat az íven nem volt kötelezően kitöltendő. Több szakember nézete szerint jelenleg Cseh-, Morvaország és Szilézia térségében kb. 25 ezer magyar nemzetiségű polgár él. Legsűrűbb összetétele a Morva-Szilézia (2.514), Ústí nad Labem (2.106), Közép-Csehország (1.854), Prága (1.671) és Karlovy Vary (1.557) megyékben található.” 

(Hyvnar Anna beszámolója  A felszívódás veszélye, a fennmaradás esélyei című, 2009-es, bécsi kiadású könyvből) 

A mai csehországi szórványmagyarság kis létszáma ellenére is gazdag közösségi életet él. A magyar kulturális élettel, a Prágában (bár nem hivatalosan, de) működő óvodával, a néptánccsoportokkal (Brünn, Prága), a diákélettel (AED, KAFEDIK) egyetemben ugyanez elmondható az itt élő magyar keresztények illetve keresztyének hitéletéről is.

Magyar nyelvű katolikus misék 1992 ádventjától 12 éven keresztül havonta voltak tartva Prágábana prágai magyar reformátusság pedig 1993 februárjától tart rendszeresen istentiszteleteket. Az első időszakban a Károly Egyetem Teológiai Karán tanuló teológusok váltották egymást a szolgálatban, 1997 őszétől a gyülekezetnek állandó lelkésze lett és azóta viseli  a „Prágai Református Missziós Gyülekezet” nevet. A gyülekezet a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SzRKE) kötelékébe tartozik.

Ez a honlap a csehországi keresztyénséget hivatott összekovácsolni – beszámolva az országban történt egyházi eseményekről, alkalmakról. Az országos szintű missziói munka beindításán kívül a Prágai Magyar Református Missziós Gyülekezetnek nem titkolt célja a Református Egyház csehországi bejegyezetetése.

Adja Isten, hogy sikerüljön e törekvés!

Március 15-i megemlékezés a prágai Szent Bertalan templomban, 2010. március 13-án

„Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20)